A videojátékok réges-régen levetkőzték már azokat a sztereotípiákat, hogy csupán egy külvilágtól a szomszéd gyerek alagsorába elzárkózott tizenéves geek közösség bűnös élvezetei lennének. Gazdasági hatásukat tekintve a legnagyobb szórakoztatóipari ágazattá nőtték ki magukat a játékok, megelőzve ezzel a filmeket és a zenei alkotásokat. A Grand Theft Auto széria ötödik epizódja egymaga jócskán 6 milliárd dollár feletti bevételt generált, ezzel pedig még az inflációt hozzászámítva is magasan megelőz minden más terméket a szórakoztatóipar területén. A videojátékok főszereplésével zajló e-sport rendezvények világszinten a legnagyobb számú nézőközönséget vonzó és a legmagasabb összdíjazású kompetitív versenyek közé nőtték ki magukat az utóbbi évek során. Emellett pedig a játékok megjelentek a mobiljainkon, a közösségi hálón és úgy nagyjából minden elképzelhető elektronikus platformon, ezzel nemcsak hogy egy globális fenoménné, hanem a mindennapi életünk részévé is váltak.

Ezt a jelenséget lovagolta meg a Netflix is - akiktől egyébként sem áll távol, hogy egyes népszerű területeket közelebb hozzanak a nézőkhöz, elég csak a Drive to Survive két évadára gondolni - a Rekord című dokumentum sorozat megalkotása során. A hatrészes miniszéria célja nem titkoltan az, hogy a fiatalabb vagy a témában kevésbé járatos közönséggel is megismertesse, hogy az aktuálisan pörgő játékok és műfajok honnan eredeztethetőek, milyen múltra tekintenek vissza. Az epizódok nem annyira időrendi sorrendben, mint inkább tematikusan lettek összeállítva, betekintést nyújtanak az arcade gépek és az Atari, a szerepjátékok, a Sega és a Nintendo közötti párharc, a verekedős játékok valamint a Doom és egyéb korai 3D-s videojátékok világába. Ennek köszönhetően ha valakit csak egy-egy rész vonz akkor abba is bele lehet csapni különösebb értékvesztés nélkül, ettől függetlenül érdemes végigülni a sorozatot, mert egy kifejezetten színvonalas és egyenletes szériát hozott össze a Netflix a High Score képében.

A címadás legfeljebb hangzatosnak mondható, de szerintem szerencsésnek semmiképp, mivel a high score rendszer csupán egy epizódnak egy apró szegletét képezi, viszont legalább az elmondottak érdekes információkkal és elbeszélésekkel vannak alátámasztva (ebben az esetben többek között azt fejtegeti a Rekord, hogy a flow-élmény hogyan jelenik meg a minél magasabb pontok hajkurászása során). Ez a sorminta kivetíthető a teljes szériára, minden része egy valamilyen téma köré gyűjtött beszámolók, gondolatok összessége, amelyeknek a nagy többsége kifejezetten szórakoztató és érdekes. Találunk olyan szegmenseket, amelyek azok számára, akik valamelyest otthon vannak a retro játékok világában nem lesznek ismeretlenek, például minden idők legrosszabbnak tartott videojátékának, az E.T. The Extra-Terrestrialnek, vagy a legendás Doomnak a megalkotási körülményei. Azonban rengeteg olyan téma is felmerül, ami kevésbé maradt meg a köztudatban. Előtérbe kerülnek izgalmas szerzői jogi kérdések a Donkey Kong vagy a modok előfutárai viszonylatában, előbbiből az is kiderül, hogy ki előtt tiszteleg a Nintendo egyik népszerű karakterének, Kirbynek az elnevezése. De bemutatja azt is a High Score, hogy a GayBlade kapcsán miként nyert teret az LMBT közösség a videojátékokban, hogy hogyan készült el telexen az első funkcionális szerepjáték, vagy hogy mik voltak a mai e-sport előfutárai - több tucat ezekhez hasonló kis sztori került be a sorozatba.

A széria egyik legnagyobb erőssége, hogy széles réteget tud megszólítani. Ha már valaha hallottál videojátékokról és a legkisebb érdeklődésed is megvan a téma iránt, akkor nem fog a Rekord magadra hagyni, pontosan elmagyarázza, hogy melyik műfaj mit takar, miből alakult ki, milyen gondolatok vezettek egy-egy játék megszületéséhez, így semmilyen előképzettséget nem igényel a sorozat élvezete. Azonban ez nem jelenti azt szerencsére, hogy a videojátékokkal jobb barátságban lévőknek ne nyújtana szórakozást a sorozat. Ahhoz nagyon olvasottnak kell lenni a retro gaming világában, hogy valaki számára semmi érdemi információt ne tartogassanak az epizódok. Amellett, hogy előkerülnek a már-már kötelező nagyjai a videojáték iparnak, mint Mijamoto Sigaru, John Romero vagy az Electronic Arts, megszólaltat a Netflix szép számmal olyan művészeket is, akiknek a munkája megkerülhetetlen a végeredmény szempontjából, de nem feltétlenül úsznak annyira a reflektorfényben. Játékok hangmérnökei, kreatív atyjai, technikai megálmodói mesélnek érdekes történeteket nagy rajongótábornak örvendő művekről, nehezen tudom elképzelni, hogy bármely Final Fantasy rajongónak ne görbülne mosolyra a szája miután látja, hogy a gyönyörű eredeti artworköket hogyan sikerült 8 bitre átültetni az első játék idején.

A High Score megjelenése tekintetében is túlmutat a megszokott dokumentum sorozatokon. Az unásig ismert interjúk és korabeli híradó- és reklámbevágások jelen vannak természetesen, de a beszélgetőpartnerek újra is alkotnak, el is játszanak korábbi történeteket, ezzel kissé cselekménydúsabbá téve az ábrázolást. Emellett pedig pixelart stílusban megvalósított, nagyon hangulatos és a témához hibátlanul kapcsolódó animációk ékesítik a széria vizualitását. Az interjúkat összekötő narrációt Charles Martinet orgánuma szolgáltatja, amely nem válik fárasztóvá a négy és fél órányi játékidő során sem. Azt pedig talán eredeti Netflix tartalom kapcsán már mondanom sem kell, de az összes epizód korrekt magyar feliratozásal is megtekinthető.

A Rekord teljesítette azt a célt, amelyet kitűzött maga elé. A szóban forgó programok nagy része már túlságosan archaikus ahhoz, hogy az igazán fanatikus játékosokon kívül bárki is őszintén szórakozzon velük, viszont jó ezekről egy ekkora cég, mint a Netflix gondozásában egy széles közönség számára informatív és élvezetes múltidézést hallgatni. A sorozat csak nagyon nagy vonalakban lép túl a '90-es évek közepén, így a témában még bőven van lehetőség további évadokra, bízom benne, hogy lesz akkora az érdeklődés a széria körül, hogy ez meg is valósuljon.